Az álom megvalósult, 2017 talán legforróbb hetét a mezőfényi erdőben megbújó Vadászkastélyban töltötték a gyerekek, akiknek minden napja reggeli tornával indult majd a hűvös teraszon elköltött bőséges reggeli után megkezdődtek a foglalkozások. A két 12 fős csoport egyike angol, másika román nyelven oldotta meg azokat a játékos feladatokat, kommunikációs gyakorlatokat, amelyeket a vezető tanárok - Maier Arnold (román nyelv), Sárosi Melinda és Polacsek Annamária (angol nyelv) készítettek elő számukra. Kilencven percnyi „munka” után kis szünet következett, ilyenkor finom házi süteményeket kaptak a gyerekek, majd újabb kilencven perc foglalkozás a megcserélt csoportokkal. A tábor házirendjét már az első napon megbeszélték a résztvevők, így mindenki tudta azt is, hogy melyik napon melyik 4-5 fős csapat a felelős segítő. Az ebéd kiosztása – tanári felügyelet mellett - szintén az ő feladatuk volt. A finom és változatos ebédeket jókedvű beszélgetések fűszerezték, az ebéd utáni pihenőt kézműves foglalkozás, közös játék vagy kirándulás követte. Ezek lebonyolítását és a tábori élet szervezését a nyelvtanárok mellett Juhász Paula és Bálint Zsuzsa tanárnők végezték. Vacsora után még sokáig volt miről beszélgetni, hiszen minden nap rengeteg élményben volt része a táborozóknak:
Délelőttönként nyelvi játékok, képzelt utazások, reklámszöveg írása, plakátkészítés és bemutatás, kézfogás típusok tanulása, testbeszéd, szövegalkotás megadott szavakból, román szóalkotó - szókereső, szókirakó játékok, angol és román énekek tanulása gitárkísérettel,
Délután kézműveskedés: üvegdíszítés, póló festés, simlilabda- és szélforgó készítés
A délutáni programokat közös játékok tették élvezetessé: ember és lufi hernyó, bizalomjáték, kockázás, vizes játékok, foci, tollaslabda, pin-pong.
Kirándulások is színesítették a programot, kedden a Károlyi kastélyhoz látogattak el, ahol a fagyizás után a látottakkal kapcsolatos kreatív feladatok vártak a gyerekekre, másik alkalommal a csomaközi lovasfarmra, ahol megismerkedhettek a lovakkal és a lovas oktatással, részt vettek egy lovas bemutatón, majd lovasszekéren kocsiztak ki a halastóhoz, ahol maguk készítették vacsorájukat, ugyanis a napot szalonnasütés zárta.
A tábor egyik fénypontja a szalonnasütés volt, hiszen a fiúk segítettek tüzet gyújtani, a lányok előkészítették a hagymás kenyérszeleteket, mindenki maga sütötte meg nyárson a szalonnát majd jóízűen el is fogyasztotta. Ezzel a vacsorával talán csak a strudlival való ismerkedés vetekedett.
Úgy repült el az idő, a hét, hogy szinte észre sem vettük. Úgy „tanultunk”, hogy azt sem érzékeltük. Természetesen egy 11-12 éves gyereknek egy hét után már hiányoznak a szülei, a testvérei, a megszokott környezete. A kis táborlakók vágytak már haza, de biztosan sokat mesélnek majd az átélt kalandokról. Úgy gondolom, hogy a lencsevégre kapott nevető arcok mindennél jobban bizonyítják, hogy a gyerekek jól érezték magukat, a tábor sikeres volt, érdemes megismételni, hagyományt teremteni belőle.
Köszönjük Löchli Mihály mérnök úrnak, a Csomaközi Schamagosch társulat elnökének segítségét és vendégszeretetét!